evangélikus

Trianoni sóhaj – Egy Felvidéken szolgáló magyar lelkésznő gondolatai

„Nézem az állomások nevét jelző kék-sárga táblákat. Sajókeresztúr, Sajóecseg, Sajószentpéter, Sajókaza. Én pedig Sajógömörre tartok. Hogyan történhetett meg, hogy az utóbbi már egy másik országban van?” – teszi fel a kérdést személyes hangvételű cikkében Pethő Judit. A miskolci evangélikus lelkész Felvidékre jár át szolgálni a magyar anyanyelvű lelkész nélkül élő evangélikus hívekhez. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján a lelkésznő soraival emlékezünk.

A trianoni békeszerződés és az evangélikusság

Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarország – és egyben az egész kelet- és dél-közép-európai régió – történetének olyan traumatikus fejezete, mely az élet minden területén drasztikus változásokhoz vezetett. Az első világháború ilyen súlyos tartalmú és diktátum jellegű lezárása mögött érdemben két tényező állt: a háborús vereség és a hosszú távon megoldatlan nemzetiségi együttélés, amit csak súlyosbított az ország 1919-ben viharosan végbement politikai összeomlása. Az 1920-ban bekövetkezett trauma sem a maga összetett tényszerű összefüggésrendszerében, sem szellemi-lelki hatásában nem tekinthető feldolgozottnak. A centenárium alkalmából az egyre kiterjedtebb kutatás szempontjai közül az evangélikusságot érintő legfontosabb szálakat érdemes kiemelnünk.

Mának is üzenő múlt – Gyülekezettörténeti érdekességek

Bizonyára olvasóink közül is sokan nehezen viselik, hogy a koronavírus-járvány miatt nem léphetik át szeretett templomuk küszöbét. Azét az épületét, amelyben lelkileg töltekezni lehet, amelyhez oly sok kedves emlék fűz, amely összeköti az egyházközségi múltat a jelennel. Érdemes fellapozni a gyülekezettörténeti iratokat, mert elődeink a nehéz időszakra is bőven kínálnak követendő példákat egyházszeretetből, evangélikus elkötelezettségből, erőn felüli áldozatkészségből vagy épp a jó ügyek melletti kiállásból. Ezekből ismertetünk néhányat..

Egyházi innováció: Így kell ezt, Uraim!

Budapest – A hazai evangélikusok egyszerre több olyan ziccert is lecsaptak, ami a járványhelyzetből némi leleményességgel kihozható.

Evangélikus TeleTemplom – Deák László igehirdetése húsvét utáni negyedik vasárnap (Cantate)

Budapest – Deák László kispesti evangélikus lelkész igehirdetését láthatják 2020. május 10-én, húsvét utáni negyedik vasárnap (Cantate). Az igehirdetés alapigéje: Jn 16, 12-13: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.”

Térfélcsere-terefere

Baja – Bán Béla református lelkész, esperes és Kovács László evangélikus lelkész beszélgetéssorozatot kezdett Baján, amely a YouTube-on is megtekinthető. Ezeket a filmeket ajánljuk.

Életutak

Budapest – Elkészült a 47 írott életinterjút, több száz fényképet és 32 filmet tartalmazó EDOKU életutak nevű honlap, amely A Magyar Protestáns Egyházak elmúlt száz éve életinterjúk tükrében sorozat anyagait adja közre. Olyan arcképcsarnokot láthatunk, amelynek szereplői magyarországi, felvidéki és erdélyi református, evangélikus lelkészek, gyülekezeti tagok.

Hogyan reagáltak a finn evangélikus egyházban a koronavírus-járványra?

Helsinki – A koronavírus-járvány és a nyomában járó korlátozások kivétel nélkül minden korosztályt érintenek minden országban. A Magyarországi Evangélikus Egyházban különösen is figyelemmel kísérjük a finn helyzet alakulását is, hiszen közel százéves, szoros testvéregyházi és számos testvérgyülekezeti kapcsolat fűz bennünket egymáshoz.

Máté és a mennyország – Sokszor a gyerekek mondják ki a legnagyobb igazságokat

Nem véletlenül mondta Jézus a kisgyermekekre, hogy ilyeneké a mennyek országa. Őszinteségükön és különleges gyermeki látásukon keresztül sokszor emlékeztetik a felnőtteket a legfontosabb dolgokra az életben. Sokszor rövid kis megszólalásaik felérnek egy egész prédikációval. Most egy ilyen történetet osztunk meg egy büszke apuka tolmácsolásában.

Három nyelv, egy egyház… és egy nemzet?

A tragikus trianoni békediktátum századik évfordulóján minden bizonnyal sokszor el fog hangozni a történetietlen, de mindenkit foglalkoztató kérdés: „Lehetett volna másként?” A nemzetiségek szerepe az első helyen fog előkerülni ebben a vitában, amelyből az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sem maradhat majd ki. A szabadságharc történelmünk első olyan eseménye volt, amikor a Magyar Királyság honpolgárai nemzetiségi hovatartozásuk miatt fordultak egymás ellen, és követtek el akár véres atrocitásokat is. Valóban olyan fordulópont volt 1848–49, ahonnan szükségszerűen vezetett az út hetvenegy évvel később Trianonhoz? A háromnemzetiségű evangélikusság története árnyalja a lehetséges válaszokat.

Oldalak

Feliratkozás RSS - evangélikus csatornájára